7 dolog a lányod életének első éveiben, ami befolyásolja a későbbi szexuális magatartását

Ez a szöveg Brňák Katalin tollából származik, a mesterséges intelligencia felhasználása nélkül. 

Eredeti forrás: 7 vecí v prvých rokoch života, ktoré neskôr vplývajú na sexuálne správanie vašej dcéry

"Tizenkét éves voltam, amikor a tágabb családunk egyik férfitagja, viccből, de komoly ábrázattal így szólt hozzám: "Mondd meg anyádnak, hogy legközelebb teregetéskor ne ide rakja a ruhacsipeszt." Az ujja hegyével lengén megérintette a mellbimbómat. A melleim még csak akkor kezdtek nőni és a tényleg úgy nézett ki, mintha a pólómon csipesznyomok lettek volna. Nagyon szégyelltem magam, de csöndben maradtam.  Hogyan is szólhattam volna bármit is, hiszen egy férfival álltam szemben, aki idősebb és ráadásul a családunk tagja volt."

"16 évesen vesztettem el a szüzességemet, túlsúlyos voltam és lefeküdni egy fiúval számomra annyit jelentett, hogy valaki akar engem, hogy méltó vagyok arra, hogy szeressenek. Mire férjhez mentem, jócskán volt tapasztalatom az egyéjszakás kalandokkal. Orgazmust csak hébe-hóba éltem át, érezni akartam, hogy valakinek kellek. Ez fontosabb volt, mint élvezni a szexet. Azt akartam, hogy szeretve érezzem magam, s bár a szeretettől ez nagyon is távol állt, legalább egy kis időre kielégítette a szeretetéhségemet."

Ilyen és ehhez hasonló történeteket éltek meg olvasóink. 

Milyen a te történeted? És milyennek íródik a lányod története, mit teszel azért, hogy kamaszként, majd felnőttként elégedett életet éljen?

Hisszük-e vagy sem, a gyermekeink felnőttkori életére nagy hatással vagyunk már most is, mikor még csak pici gyerekek.

Néhány szempont, amin érdemes elgondolkodni és segítségünkre lehet (nemcsak) a lányunk nevelésében:  

1. Meggyőződésem arról, hogy a szüleim vágytak rám

Ismeri a lányod a világrajövetelének történetét? Tudod te magad, hogy hogyan, milyen érzésekkel élte meg ezt a lányod apja? Beszélgetsz a lányoddal arról, hogyan fogant (nem technikailag), hogyan ismerkedtetek meg az apjával, terveztétek-e, mennyit vártatok? He nem tervezett gyerek volt, elmondtad-e  őszintén neki, hogyan érezted magad? Meghatározó lehet, képesek vagyunk-e őszintén bevállalni saját magunk előtt, hogyan éreztünk a sikertelenségből fakadó csalódás miatt, vagy amikor a nem tervezett terhesség ténye nyilvánvaló lett. Tisztáztad magadban, mit tett a terhességhez való viszonyulásod az életeddel akkor? Feldolgoztad a lehetséges igazságtalanság érzetét, vagy a kétségeket? Kapott, kap-e a lányod megerősítést abban, hogy szeretettel vártad?  

2. Meggyőződésem arról, hogy ide tartozom

Tudod, hogyan látja, érzi a lányod a saját helyét a családban? Kinek tartja magát? És kinek tartod őt te? Kijár neki részedről a figyelem, a lehetőség, hogy gyerek legyen, vagy ha fiatalabb testvére van, azt hallja, hogy ő már nagy (kortól függetlenül)? Milyen példával jársz elöl a nő szerepéről a családban, háztartásban? Hogyan viszonyulsz a testedhez te magad, a testi változásokhoz, a női ciklushoz? Mit jelent számodra a gyereknevelés? Teher, ami lenyom, állandó áldozat, rabszolgaság? Milyen életre hangolod a lányod? Egy olyan nő életére, aki a környezettől rárótt feladatot teljesít azzal, hogy kihordja és megszüli, neveli a gyerekeket, háztartást vezet, mindezt alárendelve a családnak, saját szükségletei rovására, vagy egy olyan nő életét, aki szereti saját magát, ismeri, betartja és betartatja a határait a munkában, családban és kapcsolatokban egyaránt?

3. Biztos vagyok benne, hogy feltétel nélkül szeretnek

Biztos vagy benne, hogy a lányod szeretve és szeretetre méltónak érzi magát? Anélkül, hogy ezért bármit is tennie kellene, valahogy kinéznie, ill. bármilyen teljesítményt nyújtania ? Valóban így is van nálatok ez? Szeretetre méltónak érzed magad te, az anyja? Elfogadod a gyengeségeidet, hibáidat, tökéletlenségeidet? Vagy  követelményeket támasztasz saját magad iránt, hogy szerethető légy, másokhoz hasonlítod magad? A lányok önbizalmát felettébb rombolja egy mondat, amit előszeretettel használnak az idősebbek (de a fiatalok is, akik átvették ezt a beidegződést): "A jó kislányok ezt nem csinálják/így nem viselkednek!" A gyermek fejébe ez a mondat elülteti a gondolatot, hogy a viselkedése határozza meg, hogy mások szerint jó vagy rossz-e. Ez a gondolat idővel szárba szökken és nől tovább, különösen kamaszkorban lehet hatással a lány saját magával való kapcsolatára, kommunikációjára és irányíthatja azt, kinek engedi megérinteni a testét és rombolni a lelkét. Eleget tenni az igényeknek, amik fájdalmat okoznak neki, de ha a fejében az van, hogy a jó kislányoknak úgy kell viselkednie, hogy az másoknak tetsszen, akkor azok a mások azt engednek meg maguknak, amit csak akarnak. Vagy pont fordítva – ez a meggyőződés hatalmas akadályt emel a kapcsolatépítésben és ítélkezést eredményez, saját maga és mások felett. Ha mi, anyák, nem érezzük magunkat méltónak a feltétel nélküli szeretetre, összpontosítsunk a saját önbizalmunk építésére, értékünk tudatosítására. Enélkül a pozitív nevelési célzatú cselekvés sem muszáj, hogy célt érjen, mert hiteltelen lehet. 

A "rabszolga vagyok, hogy a lányom királynő legyen" hozzáállás nem működik és eredménytelen.

4. Biztonságtudat

Van a lányodnak lehetősége olyan helyzetekben megfigyelni téged, ahol megnyilvánul a bátorságod? Például bátran és tisztelettel kinyilvánítod az eltérő véleményedet, bátran sírsz, határozottan elutasítod, ami számodra kellemetlen? Ha lehetővé teszed, hogy ezt megélje, nemcsak a tiszteletét vívod ki, de példával is jársz elöl, hogy ezt igenis LEHET. Viszont, tedd fel magadnak a kérdést: Valóban bátran élsz? Úgy, ahogy élni akarsz? A biztonságteremtés a lányod számára a saját magabiztosságodon való munkával kezdődik. Tényleg magabiztosnak érzed magad, azzal összhangban cselekszel, amire vágysz? Hogyan érzik magukat mások a közeledben? Megbíznak benned, vagy saját magad is bizonytalanságban vergődsz? Ha támogatni szeretnéd a lányodat a nőiessége megéléseben, saját magadban kell kezdened. A biztonságot nemcsak az óvszer használata, vagy a tabletta adja, hanem a bizalmas emberi kapcsolatok is. Ilyen kapcsolatot kéne ápolnod saját magaddal is. Őszintének lenni önmagadhoz. Bevallani azt is, amit másoknak nem akarsz, vagy nem vagy képes elmondani. Saját magad előtt nem elnyomni, mentegetőzni, lekicsinyelni a dolgokat, de felnagyítani sem. Ezt is meg lehet tanulni. 

5. Az egyenrangúság tudata

"Senki sem több másoknál és senki sem kevesebb másoknál." Egy nö sem arra született, hogy a feladata a férfi igényeinek kiszolgálása legyen – a saját igényeinek a rovására. A szeretet és a szerelem müvészetét is tanulni kell és csodás, ha ezt a lányod az anyjától tanulhatja meg. Ha megismeri, hogy több féle szeretetnyelv létezik, jobban megérti majd magát és másokat is. A párkapcsolat akkor gyümölcsözö és ad lehetöséget a feljlödésre, ha a saját magunkkal való kapcsolat élö és intenzív. Az anyai példa támogató, ha tiszteletet mutat maga és mások, ill. a férfiak iránt. Idövel ez nagy hatással lehet a lányod cselekedeteire, amikor esetleg olyan helyzetbe kerül, ahol áldozattá válhatna, vagy pont fordítva – mikor a nöieségével manilulálhatna másokat.. Nem kell azt tenned, ami számodra kellemetlen és lelki vagy testi fájdalmat okoz. Elsösorban nekünk, anyáknak kéne eszerint élnünk.

6. Az egyediség tudata

Majdnem minden anya álma, hogy a lányuk jó párt talál, akivel szépen élhetnek. Elismerésed és támogatásod erősítheti a lányod hitét abban, hogy különleges. És tisztelheti mások egyediségét is. A jó társra nem ölbe tett kézzel kell várni, hanem tudatos munkával építheted lányod önbizalmát, hogy képes legyen felismerni másokban azt, ami a közös fejlődésükhöz vezethet. Elindíthatod azon az úton, amin válaszként tekint saját magára, valaki őszinte vágyakozására, hogy csodás párt alkossanak. Hogy ne csak vágyjon a különleges férfire, vagy pont megelégedjen azzal, hogy "legalább valaki akad", hanem valóban lehetőségként tekintsen a párkapcsolatra. Te különlegesnek tartod magad? Eléggé tudatosítod azt, hogy különleges, egyedi személy vagy a gyereked életében? Ahhoz, hogy sztárnak érezd magad, nem szükséges karriert építened, sem óriási hírnévre szert tenned. A világon senki sem egyforma, mind különlegesek, egyediek vagyunk, minden egyes ember. A szülőség maga olyan pozícióba helyez, amelyen keresztül máshogy is érzékelheted egyediségedet, minden áldott nap. Valaki számára világítótorony vagy, példakép, a világ közepe. Hogyan is lehetnél szürke és nem különleges? A "Szoptatás szóban és írásban" c. könyvemben írtam le a mondatot, ami som olvasó szívét megérintette és új nézőpontba helyezte a szülőséget: 

"...amikor megszületett a lányunk, tudtam, hogy elsősorban anyának kell lennem. Nem azért, mert az életemben az első helyen van a gyerek, hanem azért, mert én vagyok a gyermekem életében az első helyen. Olyan szerepben, ami csak nehezen helyettesíthető."

7. Saját értékem tudatában vagyok, önbizalom

Tovább tudod adni a lányodnak a pontos lépéseket, saját értéke tudatának megerősítésére és az önbizalma növelésére? Ismered és használod ezeket a lépéseket te magad? Beismered a lányod előtt, ha hibáztál? Vagy olyan érzésed van, hogy ezzel rombolnád a tekintélyedet? Elmesélheted a lányodnak, mi volt az, ami gyerekkorodban nem sikerült és mégis értékes felnőtt lettél (hiszed, hogy tényleg az vagy?) Gyakorolhatod a megbocsájtást saját magadnak, ha valamit nem tudtál, vagy nem voltál rá képes. Megfigyelheted, idővel hogyan változnak a lányoddal való beszélgetések. A kamaszkori bizalom építése nem a kamaszkor küszöbén kezdődik. Úgy, mint a házasságra való felkészülés sem akkor kezdődik, amikor a lányodat eljegyzik. Kis lépésekben, főként a saját belső világodon munkálkodva adhatod át a lányodnak az értékes, fontos és szükséges dolgokat, amik majd segítenek neki kielégítő és gazdag szexuális életet élni. Hogy csodás társ legyen, nem csak a kívánságok és igények kiszolgálója, áldozat vagy túlélő nő. Átadhatod neki mindazt, amire építheti a nőiességét, anyaságát. Hogy csodás anya legyen, olyan, amilyenné fokozatosan válsz te is.

Őszintén kívánok a társadalmunknak olyan nőket, akik saját értékük teljes tudatában vannak, tisztelik saját magukat, nőtársaikat és a férfiakat és tudatosan élnek, szeretve önmagukat, a testüket, környezetüket.

Szerinted milyen történetet mesélnének a nők, akiket az írás elején említettem, ha ez a 7 dolog elérhető lett volna számukra? Milyen történetet élnének?

Szerinted milyen történetet mesél majd a lányod, ha pár évtized múlva felteszik neki a kérdést?

Rajtad is áll. Többet tehetsz, mint gondolnád.

Szeresd magad.